3. Lecke Magyarország helyzete az első világháborúban I. 

1. Ismételj a következő feladatok megoldásával:

2. Olvasd el az alábbi szöveget!

A hadsereg

Magyarország külpolitikailag nem volt független. Katonái az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének a részeként vonultak a harcba. Végig kitartottak a frontokon, pedig az ország nem várt különösebb előnyöket a háborútól. Magyarországnak nem voltak területszerzési igényei, sokkal inkább területi épségét kívánta megvédeni.
Az Osztrák‒Magyar Monarchia haderejének központi részét a császári és királyi közös hadsereg képezte, amelynek a költségeit az osztrák és a magyar állam együttesen biztosította. Ezt egészítette ki a Magyar Királyság határain belül a kis létszámú honvédség, amelyet Magyarország önállóan tartott fenn. 
A Monarchia a világháború kitörésekor 1,8 millió katonát mozgósíthatott, amellyel alig maradt le Franciaország háborús hadereje mögött. A technikai fejlettségben azonban már komolyabb volt a különbség, ugyanis az európai nagyhatalmak közül az Osztrák‒Magyar Monarchia költött a legkevesebbet hadseregére.
A Monarchia katonáinak közel egyharmada a Magyar Királyság területéről vonult be.

A hadba lépés kérdése

A szarajevói merénylet után a Monarchia részéről küldendő Szerbia elleni hadüzenet ügyében Tisza István miniszterelnök óvta leginkább az uralkodót. Tisza István attól tartott, hogy Szerbia mellett Oroszország, sőt a Magyarországgal ugyancsak szomszédos Románia is háborúba lép, és egyszerre támad majd az országra. Álláspontját csak akkor változtatta meg, amikor ígéretet kapott arra, hogy veszély esetén német csapatok is segítenek megvédeni a Magyar Királyság határait, például Erdélyben.

Tisza István miniszterelnök végül a hadba lépés mellett döntött.  

3. Másold le a következő vázlatot a füzetbe:

47. óra

Magyarország helyzete az első világháborúban

1. A hadsereg:

• Az Osztrák‒Magyar Monarchia haderejének központi részét a császári és királyi közös hadsereg képezte. 
  
• Ezt egészítette ki Magyar Királyság határain belül a kis létszámú honvédség
  
• A nagyhatalmak közül az Osztrák‒Magyar Monarchia költött a legkevesebbet hadseregére.
• A Monarchia katonáinak közel egyharmada a Magyar Királyság területéről vonult be.
  

2. A hadba lépés kérdése:

• Tisza István attól tartott, hogy Szerbia mellett Oroszország, sőt a Magyarországgal ugyancsak szomszédos Románia is háborúba lép, és egyszerre támad majd az országra. 
• Álláspontját csak akkor változtatta meg, amikor ígéretet kapott arra, hogy veszély esetén német csapatok is segítenek megvédeni a Magyar Királyság határait
• Tisza István miniszterelnök végül a hadba lépés mellett döntött.
  

4. Másold le az állításokat a füzetbe és döntsd el, hogy igazak vagy hamisak!

• A Magyar Királyság területén lévő hadsereget honvédségnek nevezzük. 
• A nagyhatalmak közül az Osztrák-Magyar-Monarchia költött legtöbbet a hadseregre. 
• Tisza István attól félt, ha hadba lépnek a szomszédos országok egyszerre támadják meg a magyarokat. 
• Tisza István hadba lépett, mert ígéretet kapott, hogy a francia csapatok segítenek megvédeni az országot.